A HTML dokumentumok szöveg fájlok, amik HTML elemekből épülnek fel.
A HTML elemek HTML tagekből épülnek fel.
Emlékezzünk az előző oldali HTML példára:
<html> |
Ez egy HTML elem:
<b>Ez a szöveg dőlt</b> |
A HTML elem a <b> nyitó taggel kezdődik
A HTML elem tartalma a következő: Ez a szöveg dőlt
A HTML elem a </b> záró taggel végződik
A <b> tag ezt jelenti, hogy ezt a HTML elemet dőlt betűkkel kell megjeleníteni.
Ez szintén egy HTML elem:
<body> |
Ez a HTML elem a <body> nyitó taggel kezdődik, és a </body> záró taggel végződik.
A <body> tag azt jelenti, hogy ez a HTML elem tartalmazza a HTML dokument törzsét.
Éppen most mondtuk, hogy a HTML tagek nem kisbetű-nagybetű érzékenyek: <B> ugyanazt jelenti, mint <b>. Ha a weben böngészel, észre fogod venni, hogy a legtöbb példa negybetűs HTML tageket használ. Mi mindig kis betűs tageket használunk. Hogy miért?
Ha fel akarsz készülni a HTML következő generációira, akkor célszerű elkezdeni kisbetűs tageket használnod. A World Wide Web Consortium (W3C) kisbetűs tageket ajánl a HTML 4 ajánlásában, és az XHTML-ben (a következő generáció HTML) a kisbetűs tagek a követelmények.
Ez a tag határozza meg a HTML oldalad törzs elemét: <body>. Szin attribútumot hozzáaddva meg lehet mondani a böngészőnek, hogy milyen háttérszínnel jelenítse meg az oldalt. Például:: <body bgcolor="red"> használatával a háttérszín vörös lesz.
Ez a tag egy HTML táblázatot definiál: <table>. Hozzáadott keret (border) attribútummal megmondhatod a böngészőnek, hogy a táblázatot keret nélkül jelenítse meg: <table border="0">
Az attribútumok mindig név/érték párban állnak, így: név="érték".
Az attribtúmok mindig a HTML elem kezdő eleméhez vannak rendelve.
Az attribútum értékeinek mindig idézőjelek között kell álniuk. Általában a kettős idézőjelet használjuk, de a másik szintén megengedett.
Azokban a ritka esetekben, amikor az attribútum érték maga is tartalmaz idézőjelet, kénytelenek vagyunk egyszeres idézőjelet használni:
nev='Kocsis "Pirula" Péter'